MÁR nem is tűnik annyira hosszúnak...
Főleg, hogy holnap hétfő elvileg neki kéne esnem a házi feladatomnak, amivel azóta sem jutottam előbbre... viszont:
Arra ébredtem, hogy nagybátyó régebbi showder klubokat néz. Mit ne mondjak, ideális kezdése egy napnak (nah jó akkor lett volna ideális, ha álmaim nője az ágy végében ül és gőzőlgő bögre kávét nyújt felém). Csatlakoztam rögtön. Egy szót sem szóltunk egymáshoz, csak nevetgéltünk. (Milyen jó, hogy az ágy mellett van a gép. Fekve nézhettem, nagyokat ásítozva, reggeli nyújtózkodásokat végezve.) /* Most is ásítozom csak már egészen más okból. */
Ismét kávéval nyitottam a reggelt. Most adtam a ház urának is :P (rászoktatom a nagybátyót a kávéra - hehehe)
Pista bácsi istentiszteleten volt. Mikor megérkezett néztünk nagy szemekkel, hogy milyen gyorsan csinál magának reggelit. Mert nélküle ment a templomba. Nagybátyóval meg is jegyeztük, hogy ez egy teljesen értelmetlen dolog. Hát igen, mi nem bírjuk elképzelni a reggelt reggeli nélkül.
Nagybátyó barátnője sem, sőőt számára ez a nap legfontosabb étkezése. Azért írok most róla, mert ma el jött hozzánk ebédre.
Kedves lány. Szeret beszélgetni. Érdekli mindenki véleménye. Ha nem akarsz véleményt nyilvánítani - kiszedi belőled. :D
Biztos jól végzi a munkáját - szervező - és a beszélgetésekkor látszik, hogy sokat tapasztalt és tanult már élete során.
(Mondtam is nagybátyónak már az első találkozásunkkor, hogy ennél a lánynál állapodjon meg :) )
Ebéd előtt feltették együtt a tükröt a falra, ami hónapok óta a számítógépem mögött volt. (a vicc az egészben az, hogy én csak most lettem rá figyelmes O.o)
Időközben az öreg elment itthonról, egy korábbi növendéke meghívta ebédre magukhoz.
Én közben a gép előtt ültem és boldogítottam őket a zenével, amit hallgattam. Igaz nem érdekelt, hogy tetszik-e nekik, de mivel nem jelezték, hogy nem, így szerintem nem volt zavaró. Jó volt böngészés közben Tankiant hallgatni. Nagyon jól van harmonizálva a kíséret az énekeshez. Ha a zenei kíséretet is mind az énekes írta, akkor egy zseni :)
Ha jó harmóniát hallok, akkor mindig eszembe jut az öcsém. (A következő bejegyzésben várhatóan írok majd róla.)
Most is így történt, de mivel ő nem volt a közelben így nagybátyót hívtam oda - vagy csak hívtam fel rá a figyelmét - ha valami gyönyörű harmoniát hallottam. Ő vagy azt kiáltotta vissza, hogy bocs most nem tud figyelni, vagy pedig egyetértően bólogatot. Viszont, ha valóban tetszett neki is akkor az arcáról le lehetett olvasni, hogy így van. (Habár ilyenkor különböző argó szavak használatával is jelzi, hogy amit az arcáról leolvasunk az igaz.)
Ebéd után nagybátyó barátnője hazautazott, mert korábban erre ígéretet tett az otthoniaknak. (És az ígéret szép szó...
...de a Landwirtschaftsausstellung szebb!)
Később nagybátyó is távozott, de előbb még feltett két képet a falra, amit már nem tudok honnan szedett elő. Tény, hogy még sok dolga van a lakással: márciusban költözött ide az öreggel. Még mindig költöző dobozokból élnek: mivel nagybátyó sokat dolgozik, az öreg meg képtelen előrehaladni ilyen tekintetben, így elég sokáig tart a lakásból LAKÁS teremtése.
Mielőtt elment, megkért nagybátyám, hogy ha megyek bevásárolni hozzak sört. Viccesen megkérdeztem: "Szerinted mit megyek bevásárolni?". Miután elment még pötyögtem picit, de aztán kaptam magamat és elindultam sörért. (btw kávéért is, mert az is elfogyott)
Visszatérve, már itthon találtam az öreget, az újság fölött horkolt és bömbölt a háttérben a Bartók rádió. :D
Jó ilyenre hazaérni. Aztán mikor felébredt, úgy üdvözölt mintha nem látott volna még egész nap.
Most elment vacsorázni. Nem mindig örülök ennek. Pista bácsi annyi edényt elhasznál egy nap alatt mint egy öt fős család. Pedig nem nagy darab az öreg. Jó, ha 60 kilós.
Hát mind1, jó lesz éjfélkor mosogatni...
Most bontok egy sört és keresek valami jó filmet. Aztán mosogatás és végül egy kis digitális technika, ami kellemesen lefáraszt majd ahhoz, hogy jól aludjak. (Mily naiv, kellemetlen lesz az a lefárasztás - az előbb beleolvastam - szörnyű!)
