Amíg nincs kávé, körülnéztem. Ránéztem azokra is akikre... akikre megtiltották még a barátaim is, hogy rájuk nézzek nem csak, hogy ők maguk.
Most nevetek, kacagok!
Talán hülye vagyok, de mégis: boldog vagyok!
Innen üzenem mindenkinek, aki hiszi vagy jól tudja, hogy hülye vagyok:
Nem tagadom, sőt szeretek ilyen lenni! Már csak azt kérhetem: fogadjátok el!
A boldogsággal kapcsolatban: ismerek minden reakciót és egyikre sem vagyok kíváncsi, senki se akarja most ezt a tényt lerombolni!
Valamiért Cypher jutott eszembe (tudod a Mátrixból...):
"A tudatlanság áldásos!"
(Aki tudja kimondta ezt egyébként az ne habozzon közölni velem! :)
Mosoly! :)
