"Akkor hetedikén hétkor." Mondá az "isten" :)
Tegnap este 10-kor úgyéreztem elég álmos vagyok ahhoz, hogy aludjak, DE
Balgaság volt részemről a hirtelen rögtönzött babfőzelékembe erős pistát is tenni. Nagyon finom lett: az étel csak apró szépséghibája hogy az első kanál étel elfogyasztása után a finom ízt már nem lehetett érezni, mert égett az egész arcberendezésem szájüregi fele.
És hát ez háromszor csíp... ennek a magyarázatát a gólyakocsma rendezvényen hallottam először az egyik felsőbbéves sráctól mikor elmeséltem neki a "jócsípős" gyrososch balesetemet. Egyszer be, egyszer ki és egyszer papíron keresztül.
Még a bab után 1-2 órával meg is tapasztaltam a kifejezés jelentését. EZ ugye azt jelenti, hogy nagyon nem feküdtem le időben. Újabb játékszer került a szobába. TV.
Elő lett fizetve még a nettel együtt (ami gyakorlatilag hiánycikk volt számomra a félév elején másfél hónapig... nos igen ezért csak október 24. tudtam elkezdeni) de csak most lett hozzá készülék is.
Igazából nagybátyónak lett hozva a TV, mert elég régóta szeretett volna már egyet. Felvállaltam a feladatot, hogy működőképes állapotba hozom az eszközt. Nem lett volna egy bonyolult dolog. De kiderült, hogy a jószág még mono. Gondoltam okosabb, ha a hangot mégis stereová varázsolom. Ehhez volt is kábelem, szépen rábiggyesztettem az erősítőre. A képátviteli problémákat nyilván a hiányzó kábel okozta (konkrétan nem volt kép) így körbekérdeztem a környezetemet (Pista bácsi), hogy található-e bárhol a lakásban olyan kábel, amiről nem tudja, hogy mire való (nyilván tudtam, hogy ő nem tudja mi kell nekem így a kérdés tökéletes). Nemleges válasz után fogtam magamat és Mammutba kerítettem magamnak kábelt. 1 Mátyás 3m kábel, elégedetten sétáltam haza.
Közben túl sok időt pazaroltam el és már késésben voltam a cselló órámról.
Otthon kabátban és cipőben betrappoltam a tv-hez,
hogy megnézzem most már jó lesz-e. Ahogy a kimenet felé nyúltam balra sandítva az egyik cd domb tetején megláttam a kábelt, amit az öregen kerestem. Súlyos argó kifejezések közepette csakazértis az általam vásárolt kábelel dugtam össze a beltéri egységet a televízióval... Kiderült, hogy a beltéri egységen nem is olyan az a kimenet, mint amilyennek látszott. Bár mind a mai napig nem tudom, hogy ha nem az, AKKOR MICSODA: pedig értek az ilyenekhez. (Azért mégsem fogom szétszedni, nehogy aztán a UPC-s nénik bácsik is hasonlóképpen járjanak el velem az akcióm után.)
Ismét súlyos argó, repül az 1 Mátyás kábel random sarokba, dühös dugaljba helyezés és tádámm már kész is. Újabb bosszankodás, hogy a 100 csatornából csak 1 megy. Pedig de örültem volna, ha ennyivel lerendezem a dolgot és mehetek végre csellózni. (Na mivel közben persze folyamatosan ketyegett az óra és nőtt a késési időm.)
Végül otthagytam a csipába és kicsörtettem a lakásból. Az öregnek még adtam puszit (hagyörüljön) aztán zár zár húz zár nyit zár trappol trappol lök trappol nyit és már a csúszós járdán emeltem a lábam septiben, de biztonságosan.
...
Szóval a babos csütörtök este (tegnap) nem zárult le a vacsi mellé elfogyasztott üveg sörrel. Picit leültem a TV elé és belenéztem olyan csatornák műsorába, amikbe egész eddigi életem során nem vagy nem nagyon volt alkalmam. Megnéztem mifán terem a Comedy Central és mi is az az AXN. Azt hiszem 3:30-kor döntöttem úgy, hogy mostmár alszom inkább.
...
Hetedikén hétkor:
Hétre állítottam be még hajnal 3kor a telefont. A bejárati ajtó jellegzetes zár hangjára ébredtem, ami furcsa, mert sohasem ébredtem még föl rá. Biztos a tudat, hogy nagybátyó végre hazatalál Kínából éppen hetedikén hétkor olyan mélyen elült bennem, hogy a zárhangját elraktároztam a bitjeimben erre az időpontra. 6:53-kor keltem ki az ágyból. Épp ebben a percben nézett be nagybátyó a sötét szobába. Mikor látta, hogy még döglök elmosolyodott. A sötétben nem láthatta, hogy nekem már közben nyitva van a szemem és látom e mosolyt. Mikor megfordult és kilépett a szobából akkor mint egy éhesen ébredt vámpír hirtelen felültem és az ajtó felénéztem. Rögtön vissza is tért az álmatlan zombi jellegem és hirtelen beszédültem az ajtóból szűrődő fény látványától. Ez mindössze néhány másodperc volt. Eközben az éppen bootoló agyam kapta a nap első kérdését, hogy mégis miként köszöntsem az idősb hazaérkező rokont. Végül egy fáradtas "Szevasz nigger!" jött ki a számon mint a nap első mondata. (Halványlila fingom sincs, hogy miért.)
Hozott nekem eredeti kínai levest és kaptam egy koncert dvd-t is, amiért féloldalasan ujjongva meg is ölelgettem. Kicsit hülyén vette ki magát, hogy a másik három ott álló embernek nem adott még oda semmit. Nekik is hozott ám jóféle dolgokat (gondolom) csak nem találta első olvasatra a bőröndjében.
Feltettem gyorsan 10 emberre való kávét. Közben mesélt ezt azt nagybátyó az útról a lelkes hallgatóságnak. Megköszönte a három segédkezőnek: barátnő, legjobb barát és én, hogy egyben tartottuk a lakást és a benne élő Pista bácsit. Megdicsérte a tisztaságot és utána örvendezett az újdonságoknak. Ilyen az ágyneműhuzat, amit reményeim szerinti nagynéném hozott vagy a TV, amit az ő testvére.
Ezt követően elviharzott a jövőbeni nagynénémmel a nagybátyó az előbbi lakására, érthető okokból. Láttam is a lányon, hogy semmi más vágya nincs, mint intenzíven szájoncsókolni nagybátyót mikor kettesben vannak.
Én megpróbáltam visszaalduni. Sikertelenül. A koncert DVD-t már végighallgattam. A korsó kávémat is elfogyasztottam.
Egy bögre tejjel leülve kopogok bőrkeményedésekkel ellepett ujjaimmal, közben néha beletúrok a számba, hogy a fogamba akadt reggeli maradványokat lekaparjam. Gusztusos mi?
Tegnap főzés közben kiderült mitől lett vízhólyagos a mutatóujjam tövének tenyérfelőli oldala. A qva hagymaaprításnál a kés pont azt a részt bántalmazta. Még most is gyönyörű szép az a része a kezemnek.
Alhatnékom van. Gondolom esély sincs rá, hogy picit aludjak. Készülni kéne mostmár a vizsgára is. Tegnap 1 oldalig jutottam el ami nem kimondottan megnyugtató a közelgő vizsgaidőpont szempontjából...
